2010. február 6., szombat

Egységben az erő...

 Már most tapasztalom a kurzus hasznát. A különböző szolgáltatásokat (pl. delicious, twitter, megosztott dokumnetumok, google egyéb szolgáltatásai, stb...) feladatokon keresztül, és némi önszorgalomból egyre jobban ismerem, kezdem érteni azok lényegét is, amelyekét eddig nem sikerült.

Az eddigi élmények mindenképpen pozitív hatással van az egész kurzushoz és a konnektivizmushoz való attitűdöm kialakulásában.
Friss tapasztalatom, hogy az embereket nagyon érdeklik az új internetes szolgáltatások, friss információk, csak félnek kérdezni, inkább hallgatnak.

Lelkesedésemben még ma elkezdem a linkgyűjteményem delicius-be való átültetését, és nagyon szívesen venném a javaslatokat a további bővüléshez, hiszem most fokozottan érvényesül az egységben , vagyis inkább közösségbe az erő jelmondat.

Azt gondolom, hogy méginkább tudatosítani kell bennük, hogy az internet világa, hasonlóan az egész informatikához az a világ, ahol nincs "buta kérdés", nem kell félni az olyan megnyilvánulásoktól, hogy "Te jó ég, még ezt sem tudja!", mert pontosan ez a terület az, ahol az emberek nagyon sok mmindnet egymás tapasztalaiból tanulnak meg, ezért is olyan népszerűek az olyen csatornák pl. fórumok és az egyes területek köré szeveződő közösségek (pl. drupal...most ismerkedem én is vele) .A tapasztalatcsere és a közösségi tudás  kulcsfogalommá válnak remélhetőleg egyre többünknél.

Ezt a szemléletet át kellene ültetni az egész tanulási folyamatba, hiszen, lehet, hogy én az adott dolgot jól ismerem, egy másik területet nem, de más pedig pont fordítva van az adott dologgal és kölcsönösen tudjuk segíteni egymást. tehát a közös tudásáramlás/áramoltatás kulcsfontosságú. Tehát nem szégyelni kell, ha valamit nem tudunk, hanem meg kell kérdezni (én így voltam például a twitterrel :)

Ezen okokból látom (is) látom egyre jelentősebb és erősödő szerepét a konnektivizmusnak, hiszen ott a KÖZÖS TARTALOMMEGOSZTÁSON, és ahogyan kulcsi is fogalmaz "a barátokban van a tudásom" elv egyre inkább népserzű lesz...remélem...én mindent megteszek, hogy az legyen.

Kisiskolásként ez oylan egyszerűnek és sima ügynek tűnt, de úgy látszik, ahogy "öregszünk" ez egyre jobban kiveszik belőlünk...remélem újratanulhatjuk ;)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése